Végezzék el tesztünket, és megtudhatja, hogy szüksége van-e segítségre!
Teszt...

Bár a diszlexiáról a laikusoknak elég konkrét elképzelése van, definíciója nem egységes sem itthon, sem nemzetközi szinten. A közvélemény egyfajta olvasási problémaként tartja számom ezt a zavart, ami igaz is, de a jelenség ennél jóval összetettebb, több típusa van. Súlyos esetben az érintettek egészen más szavakat olvasnak ki a leírt betűkből, enyhébb esetben pedig csak az ismeretlen szavak olvasása nehézszámukra.

Pedagógiai szempontból diszlexiánál az iskolai teljesítmény és a tényleges intellektuális képességek térnek el. Azaz a gyerek sokkal rosszabbul teljesít annál, mint amit az intellektusa alapján el lehetne várni tőle. A probléma pszichológiai szempontból a tanuláshoz szükséges részképességek működési zavara miatt jelentkezik. Az ingerszegény környezetben élő gyerekek olvasási problémái nem tekinthetők diszlexiának, az ő elmaradásuk könnyen behozható.

Bár a diszlexiáról a laikusoknak elég konkrét elképzelése van, definíciója nem egységes sem itthon, sem nemzetközi szinten. A közvélemény egyfajta olvasási problémaként tartja számom ezt a zavart, ami igaz is, de a jelenség ennél jóval összetettebb, több típusa van. Súlyos esetben az érintettek egészen más szavakat olvasnak ki a leírt betűkből, enyhébb esetben pedig csak az ismeretlen szavak olvasása nehézszámukra.

Alapvetően két típusa van a diszlexiának, így megkülönböztetünk szerzett és fejlődési diszlexiát. A problémát egyik esetben sem lehet egyetlen okra visszavezetni, hátterében mindig több tényező áll, amelyek kapcsolódhatnak is egymáshoz. Egyes irodalmak az agy egy részének késedelmes fejlődését tartják oknak, azt vezetik vissza örökletességre, a test, illetve a térérzékelés akadályozottságára, a jobbkezesség-balkezesség zavaraira, észlelési nehézségekre, anatómiai károsodásokra, anyagcserezavarokra. Mivel a hajlamot az örökletesség erősítheti, mindenképpen jobban kell figyelni azokra a gyerekekre, akinek a szülei vagy testvérei között már van érintett. A szerzett diszlexia traumákra, azaz olyan balesetekre, betegségekre vezethető vissza, amelyek kihathatnak az olvasásbeli képességekre.

Bár a diszlexiáról a laikusoknak elég konkrét elképzelése van, definíciója nem egységes sem itthon, sem nemzetközi szinten. A közvélemény egyfajta olvasási problémaként tartja számom ezt a zavart, ami igaz is, de a jelenség ennél jóval összetettebb, több típusa van. Súlyos esetben az érintettek egészen más szavakat olvasnak ki a leírt betűkből, enyhébb esetben pedig csak az ismeretlen szavak olvasása nehézszámukra.

A diszlexiának több típusa is van, ezeknek pedig mások a tünetei. Általánosságban az első iskolai tünet a lassú olvasási tempó, benne sok hibával, gyakori újrakezdéssel. Árulkodó jel, ha egy vagy több betű kimarad, a szóban lévő betűk helyett más hangok szerepelnek, felcserélődik a betűsorrend, illetve a szóban amúgy szereplő hangok a beszédben nem jelennek meg. Gyengébb lehet a szövegértés is. Előbbiek mellett jellemző az is, hogy a gyerekek teljesítménye folyamatosan ingadozik. A tüneteket csoportosítani lehet a diszlexia típusa szerint is. Az úgynevezett mély diszlexiánál a gyerekek a leírt szó helyett szemantikailag hasonló szót olvasnak, például mandula helyett mogyorót mondanak, alma helyett körtét. Az úgynevezett fonológiai diszlexiánál a betűk hangokhoz rendelése problémás, ilyenkor a kicsik az ismert szavakat jobban olvassák. Ez esetben az olyan álszavak olvasása nehéz, mint például a névelők (a, az, egy), névutók (előtt, után, felett) vagy éppen az igekötők (be, ki, össze) és a segédigék (van, volt, lesz). Ezeket azért hívják álszavaknak, mert nincs fogalmi jelentésük, így nem nevezhetjük őket valódi szavaknak. Az úgynevezett felszíni diszlexiánál a szabályos szavak olvasása könnyebb, mint a rendhagyóké. A tisztán fonológiai és felszíni diszlexia ritka, általában keveredik a két típus. Míg az elsődleges tünetek csak az olvasásban nyilvánulnak meg, addig vannak olyan másodlagos tünetek is, amelyek az olvasási kudarcok miatt alakulnak ki. Ilyenek azok a védekezési mechanizmusok, amelyekre példa az iskolakerülés vagy az iskolai munka megtagadása, az agresszivitás, a dac és a csúfolódás. A gyerekek kudarcukat bohóckodással, nagyképűséggel, merészséggel megpróbálhatják kompenzálni is, de valójában gyakran szorongnak, sőt depressziósak is lehetnek. A probléma miatt jelentkezhetnek pszichoszomatikus tünetek is.

Hát megint elkezdődött. Októberre nagyjából minden szülő és gyermek túl van az első sokkon. A küzdelmes korai ébresztéseken, az utolsó “mégegymásikfüzetiskell” tanszerbeszerzéseken, a szülői értekezleteken. A reggeli kapkodások lassan újra rutinná válnak és talán a délutáni különórák helyszínei sem változnak tovább.