Tovább a tesztre!
Diszlexia diagnózis
Magyarországon nincs egységes vizsgálati eljárás a diszlexia azonosítására. Lényegében a szakembertől függ, milyen tesztcsomagot használ. Hivatalos szakértői bizottságnál lehet felmentéseket szerezni, ha a gyereknek súlyos tanulási zavarai vannak. A szakértői bizottságok sem teljesen egységesek a vizsgálati eljárások tekintetében, így a diagnózisok igen sokfélék. Ha a gyerek fejlesztéséről van szó, a vizsgálatot a fejlesztést végző szakemberek csinálják meg, és vizsgálati módszereik szemléletüknek megfelelően különböző.
Nagyon különböző eszközök használatosak a diszlexia azonosítására. Ezek az eszközök négy csoportra oszthatók:
1. intelligencia tesztek,
2. képességtesztek,
3. többféle területet mérő eljárások,
4. teljesítmény tesztek.
A Wechsler féle intelligencia teszt gyerek változatai nagy szerepet játszanak a tanulási zavarok azonosításában. Jelentős különbséget találtak az altesztek szórásában tanulási zavaros gyerekeknél (Miller, 1982). Gyakran mutattak ki performációs túlsúlyt is, és a Általános ismeretek, Számismétlés, Számolás és Rejtjelezés altesztekben mutatkozó gyenge teljesítményt (Barton & Starnes, 1988). A részképességek kiesésének mérésére igen jól alkalmazható a Snijders-Omen féle intelligenciateszt, mivel külön skálákon kezeli az egyes képességeket, és így minden egyes funkcióról külön kaphatunk információt.Számos vizsgálati eljárás, amelyet a tanulási zavarok diagnosztikájában használnak egy-egy készséget mér csupán, így például a Bender teszt a vizuomotoros koordinációt, a Frostig-teszt a vizuopercepciót méri. A nyelvi képességeket vizsgálja Gósy Mária GMP tesztje. Ide sorolhatóak azok az eljárások, amelyek a tünetet mérik, mint például a Meixner-féle olvasás-teszt.A multikauzális szemléletű vizsgálati eljárások összetettebbek, több képességet mérnek. A MSSST (the Meeting School Street Screening Test) az észlelés, a mozgás és a nyelvi készségek szintjén méri a várható tanulási akadályozottságot, az Inizan-féle DPT (Dyslexia Prognostic Test) számos altesztet tartalmaz, a vizsgálat három fő területe a téri orientáció, beszéd és az idői orientáció. Több funkciót vizsgáló, a tanulási zavarok csoportos szűrésére alkalmas feladatsort dolgozott ki Porkolábné Balogh Katalin (1987).A Kognitív Profil Teszt három területet vizsgál: kognitív képességek, információ feldolgozás, iskolai készségek. A teszt nem diagnosztizál, hanem a fejlesztéshez segítséget nyújtó profilt ad (Gyarmathy, 2009).A pedagógus ítéletére támaszkodó eljárások, a gyermek teljesítményeinek és viselkedésének megfigyelésén alapuló kérdőívek szélesebb, a valóságot jobban tükröző bár szubjektív mérőeszközök. Ilyen például P. Balogh Katalin Szempontsorai. (Kósáné Ormai V., Porkolábné Balogh K., Ritoók Pálné, 1987).Számos azonosító eljárás teljesítménytesztekkel dolgozik, és tanulási zavart akkor állapít meg, ha a gyermek életkoránál gyengébb eredményt mutat. Ez a megoldás az azonosításnak nagyon durva módja, amely számos tényezőt figyelmen kívül hagy. Gaddes (1985) beszámol azokról a próbálkozásokról, amelyek az IQ mintájára egy tanulási hányadost (LQ-learning quotient) alakítottak ki. A hányados kialakításában szerepet játszik a gyermek életkora, osztályfoka (hányadik osztályba jár), értelmi kora (általában WISC-vel mérve) és az adott teljesítményben mutatott kora (pl. olvasási kor. Az ilyenfajta megközelítések sok tényezőt figyelembe vesznek, és Gaddes szerint alkalmasak lehetnek a tanulási zavarokkal küzdők azonosítására. Általános megegyezésre lenne szükség, és kialakítható lenne egy hivatalosan is elfogadható mérce, amely sztenderd alapja lehetne a problémás gyerekek identifikációjának.
Esettanulmány
Jankó első vizsgálata iskolájában, első osztályos korában volt. Az információkat azonban nem adták ki a szülőknek, ezért annak eredményéről nincs ismeretük. A második vizsgálatra két évvel később, a szülő kérésére és az iskola javaslatára került sor. A tanára véleménye szerint Jankó nehezen tanult. Általános tempója lassú, írásában sok a formai hiba, betűfelcserélés.A nevelési tanácsadóban a vizsgálatokra a Meixner-féle eljárást és a MSSSST módszert használták. Jankó olvasását a határértékeket meghaladóan lassúnak és hibásnak találták. Tévesztései konzekvensek, betűket cserél (ő-ű, ty-gy-ny, b-d, sz-zs-cs). A b és d betűknél mindig megtorpan. Bár akadozva olvas, szövegértése jó. Írni nem szeret. Nehezen tudják rávenni, hogy írásban válaszoljon. Lassan, nagy nyomtatott betűkkel ír. A nevelési tanácsadó Jankónál szériális, vizualitásbeli és vizuomotoros gyengeséget állapított meg. Emellett a verbális emlékezetét is gyengének találták. Fejlesztést javasoltak. Hetente egyszer foglalkozott vele egy fejlesztőpedagógus. Jankó nem szeretett járni, és ez a nagyon gyér fejlesztés nem hozott változást.A Kognitív Profil Test felvételére egy év múlva került sor. Ennek során kiderült, hogy Jankó átlag feletti absztrakciós képességekkel rendelkezik. Emlékezete megfelelő, szimultán ingerek esetén kiváló a megtartás. Szériálisan ennél valamivel gyengébben teljesít, de az átlagot eléri. Téri-orientáció terén azonban nagy nehézségei vannak. Mozgásszervezése kiváló, finom-motorikája kissé átlag alatti. Figyelme rendkívül ingadozó. Számolási, olvasási és helyesírási készsége gyenge.Az eredmények egyértelműen mutatják a diszlexiát. A zavarok megjelennek a számolásban is. Jankónak sürgős intenzív fejlesztésre lenne szüksége. A részképességek mellet az olvasás célzott fejlesztése is szükséges. A számolási problémákra a szorobán használatának elsajátítása javasolt. Az anya a javaslatok alapján felkereste az ajánlott fejlesztő szakembert.
A terápia azonban még nem indulhatott el, mert az anya szerint az osztályfőnök kezdett el most foglalkozni Jankóval, és adni kell neki esélyt, bizalmat kell mutatni. Emiatt Jankó fejlesztése tovább halasztódik, pedig már így is elvesztegettek sok, a fejlesztésre jól kihasználható évet.
